Rendszerüzenet

Klinikai kutatások sokasága zajlik a hazai onkológiai centrumokban: a daganatos betegek ezen gyógyszervizsgálatok révén olyan új terápiákhoz is hozzájuthatnak, amelyek csak évek múlva válnak a rutin kezelés részévé.

“Az onkológia finanszírozása világszerte válságban van: az új eredmények olyan költségeket idéztek elő, amelyet a leggazdagabb országok sem tudnak felvállalni. Ezért új megközelítésekre van szükség: át kell gondolni mit képes egy társadalom felvállalni, s mi az, amit már nem tud biztosítani, s amire az öngondoskodás lehet az egyik válasz” – mondta Bodoky György professzor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) november 13-15. közötti budapesti kongresszusának programját ismertető budapesti sajtótájékoztatón.

A professzor szerint Magyarországon alapvetően biztosított a betegek hozzáférése a modern onkológiai terápiákhoz, ám a kongresszuson elhangzó előadások is jelzik, hogy a terápiák rendületlen fejlődése, a betegek életkilátásainak javulása meredeken emelkedő költségeket vetít előre.

A tudomány egyik válasza a kihívásra: a gyógyszerfejlesztés mellé egyenértékű kutatási irányként zárkózik fel a betegkiválasztás, a terápiák személyre szabása. “A célzott daganatellenes terápiák alkalmazásának előfeltétele, hogy elérhetőek legyenek azok a biomarkerek, molekuláris patológiai vizsgálatok, amelyek révén megtalálhatjuk a daganatok gyenge pontjait. Ezek révén ki tudjuk választani, hogy egyik vagy másik rendelkezésre álló terápiából melyik betegcsoport profitálhat leginkább, s kiknek nem szabad a szervezetét (s ezzel az ország költségvetését) feleslegesen terhelni” – magyarázta Bodoky György.

Az utóbbi időszakban az emlőrák, a vastagbélrák, a tüdőrák, a prosztatarák, a veserák és a melanoma kezelési lehetőségei is jelentős mértékben bővültek, ám más betegségtípusokban – az előforduló kudarcok mellett – is biztató eredményekről számolnak be az előadók.

A későbbi mellékhatásokkal is foglalkozni kell

“Az életkilátások javulása mellett egyre fontosabb szempont az életminőség megőrzéseés a hosszú távú mellékhatások csökkentése” – egészítette ki az elhangzottakat dr. Ruzsa Ágnes, az MKOT elnöke. Kifejtette: mivel egyre nagyobb a gyógyult, illetve az éveken át tünetmentes betegek aránya, a kezelések évek múltán jelentkező mellékhatásaira is tekintettel kell lenni, s erre is figyelemmel választani az elérhető terápiák közül. Ruzsa Ágnes hangsúlyozta: ugyan a leterhelt ellátórendszerben nehéz megvalósítani, de a betegeket partnerként kell bevonni a róluk szóló döntésekbe.

Ruzsa szerint a rák kezelése összehangolt orvosi csapatmunkát igényel: külön szekciót biztosítunk az onkológia mellett a sebészetnek és a patológiának is, emellett a kongresszus kapcsolódó tudományos rendezvényeként háziorvosoknak, gyógyszerészeknek és a szakápolóknak is önálló továbbképzést szervezünk. Az ismeretterjesztő betegnapunkra pedig olyan nagy volt az előzetes érdeklődés, hogy a helyszín befogadóképessége miatt hetekkel korábban le kellett zárnunk a regisztrációt – folytatta Ruzsa Ágnes.

Az MKOT elnöke elmondta, a legújabb tudományos információk megismerése mellett kérdés, hogy mindezt hogyan sikerülhet az onkológiai osztályok mindennapjaiban átültetni. Ezért is szervezték meg az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral közös november 14-i kerekasztal-tanácskozást, hogy nyílt párbeszéd alakuljon ki arról: a legújabb kutatási eredmények mikor és miként fordíthatók a magyar daganatos betegek javára.

Forrás: hazipatika.hu